Ingatlan kisokos

ADÁSVÉTEL

(Forrás: Ptk. 365-370.§)


Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni. Ingatlan adásvétele csak akkor érvényes, ha a szerződést írásba foglalják.

Az eladó köteles a vevőt a dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos követelményekről, különösen a dologra vonatkozó esetleges jogokról és a dologgal kapcsolatos terhekről tájékoztatni. Köteles továbbá az ilyen körülményekre, illetőleg jogokra és terhekre vonatkozó okiratokat a vevőnek átadni. Az eladó viseli az átadással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket. A szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, továbbá az átvétel és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.

 

AJÁNDÉKOZÁSI ILLETÉK

(Forrás: Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény)

Az ajándékozási illeték tárgya az ajándékozás folytán történt vagyonszerzés; ingatlan ajándékozása; ingó ajándékozása; vagyoni értékű jognak ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Mindezek csak akkor esnek ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de az egy megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja. Nem kell ajándékozási illetéket fizetni a vagyoni értékű jog után, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállott és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

Az ajándékozási illetékkötelezettség ingatlan ajándékozása esetén az ajándékozási szerződés megkötése napján; ingó, vagyoni értékű jog ajándékozása esetén a szerződésről kiállított okirat aláírása napján; ha a szerződésről csak külföldön állítottak ki okiratot, azon a napon, amelyen az illetékkötelezettséget megalapító esemény bekövetkezett; ha az ingó, a vagyoni értékű jog ajándékozásáról nem állítottak ki okiratot, a vagyonszerzéskor keletkezik.

 


ÖRÖKLÉSI ILLETÉK

(Forrás: Itv. 3§, 8.§, 12.§, 16.§, 17/A.§)

Az öröklési illetékkötelezettség az örökhagyó halála napján keletkezik.

Az öröklési illeték tárgya a haláleset folytán történt vagyonszerzés; az örökség - ideértve a haszonélvezeti jog megváltását -, a hagyomány, a meghagyás alapján történő vagyonszerzés, a kötelesrész szerzése, továbbá a halál esetére szóló ajándékozás. Nem kell öröklési illetéket fizetni az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett olyan vagyoni értékű jog után, amely a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra (öröklésre) tekintet nélkül marad fenn.

 

BEÉPÍTÉSI SZÁZALÉK (%)

A BEÉPÍTÉSI SZÁZALÉK általában 10-30 % között mozog, de mindig az adott építési övezettől illetve a helyi rendezési tervtől függ.
Ez a környező terepszinthez mérten 1 m-nél magasabb épületrészek bruttó alapterületét jelenti, a telek területének százalékában.
Nem számítanak bele a terep fölé 2 méterrel magasabban, és maximum másfél méterre kilógó erkélyek, tetőereszek, stb.

A beépített terület bruttó, azaz a külső kerület által határolt rész számítandó, falakkal, a fent említettnél nagyonn teraszokkal és egyebekkel együtt értendő, de csak egy szint területe, ami általában a földszint.
Néha ez komoly korlát lehet, a probléma megoldásaként terveznek például a 0,98 m magas teraszokat.

 

DUPLAKOMFORT

Azokat a lakóingatlanokat nevezzük duplakomfortosnak, amelyek legalább egy 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel és 2 db WC-vel, 2 db füdőhelyiséggel, közművesítettséggel (villany- és vízellátással, csatornázott), melegvíz-ellátással és központos fűtési móddal rendelkeznek.

 

Előleg

Fontos a szerződésben pontosan meghatározni és egyértelműen, hogy mikor esik szó előlegről és mikor foglalóról. A foglalóval ellentétben az előleg nem szerződést biztosító mellékkötelezettség, hanem előre fizetés. Jelképes értékű. Ha a szerződés megkötése meghiúsul, az előleg teljes összege visszajár.

 

Foglaló

A foglaló a szerződést biztosító mellékkötelezettség. A szerződés beteljesedését szolgálja. A foglalót mindig a vevő adja. Fontos a szerződésben egyértelműen és pontosan megnevezni az átadott pénzösszeg foglaló jellegét. A foglalót a vételárba be kell számítani, ha a szerződést teljesítik. Ha a szerződés a vevő hibájából nem teljesedik be, az átadott foglalót elveszíti. Ha az eladó hibájából történik a szerződés meghiúsulása, akkor az eladó a kapott foglaló kétszeresét köteles megfizetni. Amennyiben a szerződés mindkét fél hibájából szűnik meg, vagy egyik fél sem felelős, vagy közös megegyezéssel bontják fel, akkor a foglaló visszajár. A foglaló mértékét a szerződő felek határozzák meg, de általában a vételár 5-20 %-a szokott lenni.20%-nál magasabb összegű foglaló esetén a foglalót elbukó fél bírósághoz fordulhat túlzott mértékű foglaló megállapítása és mérséklése érdekében, amit a bíróság feltehetően mérsékelni fog.

Gesztenye Ingatlan

    5000 Szolnok, Kossuth Tér
    +36 70 433-3506
    gesztenyeingatlan777@gmail.com

Eladó ingatlanja van,
vagy épp ingatlant keres?

Adja meg adatait és segítünk!

Az Adatkezelési tájékoztatót elolvastam és elfogadom.
Üzenet küldése
Családi ház
Téglalakás
Társasház
Építési telek
Üzlethelyiség
Panellakás
Nyaraló
Telephely
Szálloda, panzió
Villa, kastély, kúria
Bemutatóterem
Birtok
Raktár
Tanya
Gazdasági épület
Étterem, vendéglő, cukrászda
Iroda egyéb
Vendéglátóipari egység
Sorház
Iroda családi házban